Monero
Mi az a Monero (XMR)?
A Monero 2014-ben indult, és a célja egyszerű: lehetővé tenni a tranzakciók privát és névtelen lebonyolítását. Bár általánosan elterjedt nézet, hogy a BTC képes elrejteni egy személy személyazonosságát, a kifizetések gyakran könnyen visszakövethetők az eredeti forrásig, mivel a blokkláncok átláthatóak. Ezzel szemben az XMR-t úgy tervezték, hogy a fejlett kriptográfia alkalmazásával a küldő és a címzett egyaránt rejtve maradjon.
A Monero mögött álló csapat szerint az adatvédelem és a biztonság a legnagyobb prioritás számukra, a könnyű használat és a hatékonyság pedig a második helyen áll. Célja, hogy minden felhasználó számára védelmet nyújtson – függetlenül attól, hogy mennyire rendelkezik technológiai kompetenciával.
Összességében az XMR célja, hogy lehetővé tegye a gyors és olcsó fizetéseket a cenzúrától való félelem nélkül.
Kik a Monero alapítói?
A Monero létrehozásában kezdetben hét fejlesztő vett részt – közülük öten úgy döntöttek, hogy névtelenek maradnak. Voltak olyan pletykák, hogy az XMR-t Satoshi Nakamoto, a Bitcoin feltalálója is kitalálta.
Az XMR eredete a Bytecoinra vezethető vissza, egy magánéletre összpontosító és decentralizált kriptopénzre, amelyet 2012-ben indítottak el. Két évvel később a Bitcointalk fórum egyik tagja – akit csak thankfulfortoday néven ismertek – forkolta a BCN kódbázisát, és megszületett a Monero. Ők „ellentmondásos változtatásokat” javasoltak a Bytecoinon, amivel a közösségben mások nem értettek egyet, és úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a dolgokat.
Úgy vélik, hogy az évek során több száz fejlesztő járult hozzá az XMR-hez.
Mi teszi egyedivé a Monerót?
A Monerót több dolog is egyedivé teszi. A projekt egyik legnagyobb célja a lehető legnagyobb fokú decentralizáció elérése, ami azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell bíznia senki másban a hálózaton.
Az adatvédelmet néhány jellegzetes tulajdonsággal érik el. Míg minden forgalomban lévő Bitcoin saját sorozatszámmal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kriptopénz felhasználása nyomon követhető, addig az XMR teljesen helyettesíthető. Alapértelmezés szerint a küldőre, a címzettre és az átutalt kriptó mennyiségére vonatkozó részletek rejtve maradnak – és a Monero támogatói szerint ez előnyben van a rivális adatvédelmi érmékkel, például a Zcash-sel szemben, amelyek „szelektíven átláthatóak”.
A homályosítás a gyűrűs aláírások használatával érhető el. Itt a múltbeli tranzakciók kimenetei a blokkláncból kerülnek ki, és csaliként működnek, ami azt jelenti, hogy a külső megfigyelők nem tudják megállapítani, hogy ki írta alá. Ha Ian 200 XMR-t küldene Susannak, akkor ezt az összeget véletlenszerű darabokra is fel lehetne osztani, hogy további nehézséget okozzon.
Annak érdekében, hogy a tranzakciókat ne lehessen összekapcsolni egymással, minden egyes tranzakcióhoz lopakodó címeket hoznak létre, amelyeket csak egyszer használnak.
Mindezek a megkülönböztető jegyek oda vezettek, hogy az XMR-t egyre gyakrabban használják tiltott tranzakciókra a Bitcoin helyett – különösen a darknet piacokon. A világ kormányai, különösen az Egyesült Államok kormányai több százezer dollárt is felajánlottak annak, aki feltöri a Monero kódját.